DOMASZÉKI POLGÁRŐR EGYESÜLET

 

 

ALAPSZABÁLYA

 

2015.

 

 

 

 

 

I.

                                                      

Általános rendelkezések

 

1.§

 

(1) Az Egyesületi tagok az Alaptörvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV.Törvény (a továbbiakban: Ectv.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint a polgárőrségről és a polgárőri tevékenységről szóló 2011. évi CLXV. Törvény (a továbbiakban: Ptv.) rendelkezéseiben foglalt követelmények szerint a Domaszéki Polgárőr Egyesület közgyűlésén, Domaszéken, 2015. június 6. napján az Egyesület módosított alapszabályát egységes szerkezetben az alábbiak szerint fogadták el:

 

(2) Az Egyesület politikai szervezetektől, pártoktól független, önkéntes tagság alapján működő, önkormányzattal rendelkező polgárőr egyesület. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytathat, működése politikai pártoktól független.

 

2.§

 

Az Egyesület neve: Domaszéki Polgárőr Egyesület

 

3.§

 

Az Egyesület székhelye: 6781 Domaszék Köztársaság tér 1. szám

 

Az Egyesület működési területe: Domaszék község, valamint az azzal közvetlenül határos település földrajzi területe. (2011. évi CLXV. tv. 4. § (3) bekezdés)

 

Az Egyesület alapításának éve: 1999

 

II.

 

Az Egyesület jogállása, célja és feladatai

 

4.§

 

(1) Az Egyesület önálló jogi személy, az Ectv. hatálya alá tartozó, a demokratikus önkormányzatiság elve alapján működő, önálló ügyintéző és képviseleti szervvel, továbbá önálló költségvetéssel rendelkező polgárőr egyesület, közhasznú tevékenységként folytatja a Ptv. 3. § (1)-(2) bekezdéseiben rögzített alap- és kiegészítő feladatainak teljesítését.

 

(2) Az Egyesület a Ptv. 2.§ (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján polgárőr egyesület, tagja a Csongrád megyei Polgárőr Szervezetek Szövetségének (CSMPSZ), valamint az Országos Polgárőr Szövetségnek (OPSZ), amelyek alapszabályát kötelezőnek elismeri. Az Egyesület a Ptv. 5. § (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást köt a rendőrséggel, és ekkor válhat kérelemre a CSMPSZ és az OPSZ tagegyesületévé. Az együttműködési megállapodás megszűnésével a tagsági viszony is megszűnik.

 

(3) A polgárőr egyesület a helyi rendőri szervnél kezdeményezi a 2011. évi CLXV. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti együttműködési megállapodás megkötését. A helyi rendőri szerv az együttműködési megállapodás megkötésére irányuló kérelmet – a kézhezvételt követő – 30 napon belül, javaslatával együtt köteles felterjeszteni a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságra. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság az együttműködési megállapodást a kérelem és a helyi rendőri szerv javaslatának kézhezvételét követő 30 napon belül köti meg.

 

(4) Az együttműködési megállapodás tartalmazza különösen  

a) az együttműködés területeit,

b) a polgárőr egyesület részére térítés nélkül vagy térítés ellenében átadásra kerülő tárgyi eszközök, valamint a biztosított helyiségek használatára és visszavételére vonatkozó rendelkezéseket,

c) a közös feladatok ellátásának rendjét, valamint a polgárőr egyesület tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről nyújtandó tájékoztatás módját és tartalmát,

d) a kapcsolattartás módját, az együttműködéssel kapcsolatban eljárásra jogosult helyi rendőri szervet,

e) az együttműködést segítő további rendelkezéseket, valamint

f) a polgárőr egyesület elkötelezettségét tartalmazó nyilatkozatot a jogszabályok és az együttműködési megállapodásban foglaltak betartására vonatkozóan.

 

(5) A (4) bekezdés d) alpontban meghatározott kapcsolattartás és folyamatos együttműködés kiterjed különösen: a tevékenységek közös ellátására, a szakmai tevékenység segítésére, a kölcsönös tájékoztatásra, a tevékenységek összehangolására, valamint s képzési programokban való részvétel elősegítésére.

 

(6) Ha a polgárőr egyesület az ún. kiegészítő feladatok közül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv hatáskörével összefüggő feladatot is ellát, úgy e feladat ellátásának módjáról az együttműködési megállapodásban rendelkezni kell.

 

(7) Az együttműködési megállapodás megszűnik, ha

a) azt határozott időtartamra kötötték, az időtartam letelt és az együttműködést nem hosszabbították meg,

b) abban a felek közösen megállapodnak,

c) azt az együttműködő fél felmondja, valamint

d) az együttműködők valamelyike jogutód nélkül megszűnik.

 

(8) Az egyesület a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában részt vesz.

 

(9) Az egyesület célja: közreműködés a közrend és közbiztonság védelmében, javításában, a társadalmi bűnmegelőzés hatékonyságának fokozásában, az állampolgárok biztonságának védelmében, biztonságérzetük javításában.

A bűnmegelőzés és a közbiztonság érdekében reklám és propaganda tevékenységet folytat.

A lakosság felé bűnmegelőzési jellegű oktató, felvilágosító, tanácsadó tevékenységet végez, együttműködve a helyi rendőri szervekkel.

Az egyesület céljainak megvalósítása érdekében együttműködik mindazokkal az állami, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, magánszemélyekkel, melyek segítik az egyesület eredményes működését, céljainak megvalósítását.

 

(10) A Ptv-ben foglaltaknak megfelelően és Magyarország Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX tőrvény 13. §. 17 pontja (közreműködés a település közbiztonságának biztosításában), valamint a Rendőrséről szóló 1994. évi XXXIV. Törvény 25. §; 101. §. f) pontja alapján az egyesület feladatai:

Az egyesület alapfeladatként a helyi közrend és közbiztonság védelme, valamint a bűnmegelőzésben való közreműködés érdekében közterületi járőrszolgálatot, figyelőszolgálatot, a közúti baleset helyszínén, valamint bölcsőde, óvoda, általános és középiskola közvetlen közelében jelzőőri szolgálatot lát el. Az egyesület ezen alapvető feladaton túlmenően kiegészítő feladatként önkéntesen közreműködhet

a)      a katasztrófákra történő felkészülés, a katasztrófák elleni védekezés és a helyreállítás, újjáépítés feladataiban, valamint a polgári védelmi szervezetek tevékenységében, továbbá a környezet veszélyeztetésének, károsításának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában,

b) a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatásában, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítésében,

c) az otthonában élő fogyatékos személy védelmében, a polgárok és javaik védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában,

d) a közterületen közbiztonsági, bűnmegelőzési, valamint bűnüldözési célból elhelyezett képfelvevő által rögzített felvételek megfigyelésében,

e) a rendezvények helyszínének biztosításában,

f) a Rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitány, a megyék (főváros) tekintetében a rendőrfőkapitány és a polgárőr szervezet működési területén illetékes helyi önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági, valamint baleset-megelőzési bizottság munkájában,

g) az önálló, valamint közös feladat- vagy szolgálatellátás útján az együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében,

h) a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenységben, valamint

i) a körözött tárgyak, személyek és holttestek azonosításában és felkutatásában.

 

(11) A Ptv. 3. § (3) bekezdése értelmében a polgárőr egyesület 3. § (1) bekezdésben meghatározott alapfeladatait más társadalmi szervezet nem végezheti, ilyen célra más társadalmi szervezet nem alapítható.

 

(12) A polgárőr egyesület a Ptv. 3. § (1) bekezdésében meghatározott alapfeladatokat akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha

a) a működési területén illetékes megyei rendőr-főkapitánysággal írásbeli együttműködési megállapodást kötött, valamint

b) a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége és az Országos Polgárőr Szövetség tagja.

 

(13) A polgárőr egyesület a Ptv. 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, a katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő kiegészítő feladat ellátását akkor kezdheti meg, valamint végezheti, ha rendelkezik a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervének előzetes írásbeli egyetértésével.

 

(14) Az Egyesület alap- és kiegészítő feladatainak ellátása körében közreműködhet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 4. § 15. pontjában meghatározott közösségi szolgálat végzésében, az erre vonatkozó jogszabályi előírások betartása mellett.

  

 

 

III.

 

Tagsági viszony

 

5.§

 

(1) Az Egyesülettel fennálló tagsági viszony lehet:

a.)    rendes tagság,

b.)    pártoló tagság,

c.)    tiszteletbeli tagság,

d.)   tiszteletbeli elnök(ök).

 

(2) Az egyesület rendes tagja lehet minden korlátozottan cselekvőképes, alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező kiskorú, valamint cselekvőképes nagykorú, büntetlen előéletű, magyar állampolgár, vagy Magyarországon letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki mint az egyesület leendő tagja önként vállalja a polgárőr vagy ifjú polgárőr szolgálat ellátását, és kötelezőnek ismeri el az Országos Polgárőr Szövetség által kiadott Szolgálati és Etikai Szabályzatot, megismerte az egyesület alapszabályát, azt elfogadta, és vállalta annak betartását, az egyesület ügyintéző és képviseleti szervével együttműködik és fizeti a tagsági díjat.

 

(3) Az Egyesületbe pártoló tagként az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, személy vehető fel, aki az Egyesület célkitűzéseit erkölcsileg és anyagilag támogatja.

 

(4) A tiszteletbeli tagságot és tiszteletbeli elnökséget mint megtisztelő elismerés kifejezését, az Egyesület Közgyűlése adományozhatja azoknak a természetes személyeknek, jogi személyeknek, vagy jogi személyiség nélküli szervezeteknek akik, vagy amelyek egyetértenek az Egyesület alapszabályával, az Egyesület érdekében végzett kiemelkedő tevékenységükkel az Egyesület célkitűzéseit elsősorban erkölcsileg támogatják.

 

6.§

 

(1) Az Egyesületbe való belépés illetve a kilépés önkéntes.

 

(2) A belépő rendes tag belépési nyilatkozat kitöltésével, amelyet az elnökséghez benyújt, kérheti a tagfelvételt. Korlátozottan cselekvőképes kiskorú személy tagfelvételi kérelméhez szükséges törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulása.

 

(3) A tagsági jogviszony keletkezéséről a belépési nyilatkozat alapján az Elnökség dönt, elutasítás esetén 30 napon belül a közgyűléshez lehet panasszal élni. Az Elnökség a belépési nyilatkozat kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a tagfelvételről dönteni. A tagsági jogviszony az elnökség döntésének napjával keletkezik, az elnökség erről ajánlott levélben értesíti a felvételkérőt.

 

(4) A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

 

 

a) Kilépés

Az egyesület tagjaaz elnökségnél írásban jelentheti be kilépését. Rendes tag esetében a tag egyidejűleg köteles a nála lévő formaruhával és polgárőr igazolvánnyal elszámolni. A tagsági jogviszony az írásbeli kilépési nyilatkozat elnökséghez történő megérkezésével szűnik meg.

 

b) A tagsági jogviszony felmondása

Ha a tag nem felel meg az alapszabályban meghatározott feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyát harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.  A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

 

c) Kizárás

 

Ha a rendes tag legalább fél évig neki felróható okból nem vesz részt a polgárőr egyesület munkájában, vagy az egyesület működésére, illetőleg a polgárőrök tevékenységére vonatkozó szabályzatot, jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít, az elnökség - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

Az elnökség valamennyi esetben írásban, igazolható módon tájékoztatja a tagot arról, mely bizonyítékok alapján áll fenn az egyesületből történő kizárásának lehetősége, valamint arról, hogy a kizárás kérdésében hozandó elnökségi döntés előtt a tag személyes, elnökségi ülésen való meghallgatására kerül sor; egyidejűleg tájékoztatja az érintett tagot az elnökségi ülésen történő meghallgatásának időpontjáról, valamint arról, hogy a tag ezen a meghallgatáson adhatja elő a védekezése alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat.

A tagnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy észrevételeit, védekezését, azt alátámasztó bizonyítékait az elnökségi ülésen történő meghallgatását megelőzően írásban terjeszthesse elő. Figyelmeztetni kell a tagot arra is, hogy az elnökségi ülésen való meghallgatásról való távolmaradása, illetőleg írásbeli védekezése, a védekezés bizonyítékául szolgáló tények előterjesztésének elmaradása esetén az elnökség a kizárása kérdésében a rendelkezésére álló adatok alapján hoz döntést.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal – tértivevényes postai küldeményben – közölni kell.

 

A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, annak kézhezvételétől, illetőleg a tudomásra jutástól számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az elnökséghez kell benyújtani, de a közgyűlésnek kell címezni. A közgyűlés a fellebbezésről következő ülésén határoz.

 

d) A tag halálával megszűnik a tagsági jogviszony. Ilyen esetben a hozzátartozóknak a tag formaruháját és polgárőr igazolványát az egyesületnek vissza kell szolgáltatniuk.

 

e) Az egyesület megszűnésével valamennyi tag tagsági jogviszonya megszűnik.

 

f./ Tiszteletbeli tag és tiszteletbeli elnök tagsági jogviszonya megszűnik, ha a közgyűlés az adományozott címet visszavonja. A tiszteletbeli tag és tiszteletbeli elnöki cím visszavonását az egyesület bármely tagja kezdeményezheti.

 

(5) Az Egyesület rendes tagjai számára polgárőr, illetőleg ifjú polgárőr igazolványt igényel az OPSZ-től a Ptv. 11.§ (2) bekezdése alapján

 

IV.

 

A tag jogai és kötelezettségei

 

7.§

 

(1) Az Egyesület tagja jogosult részt venni az Egyesület munkájában, az Egyesület alapszabályában és az Egyesület szervei határozataiban foglaltak szerint. A tagnak joga van az Egyesület közgyűlésén részt venni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni, szavazati jogát gyakorolni.

 

(2) A Ptv. 9/A § (1) bekezdése és 10. § (3) bekezdése alapján az Egyesület rendes tagjai ifjú polgárőrök és polgárőrök.

 

(3) Az Egyesület minden rendes tagját egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, és minden rendes tagnak egy szavazata van. A nagykorú rendes tag valamennyi tisztségre megválasztható.

 

(4) Az Egyesület rendes tagjának joga van az Egyesületet érintő ügyekben információhoz jutni, az Egyesület irataiba és könyveibe betekinteni, az Egyesület létesítményeit és felszereléseit használni, a munkában részt venni. Az egyesület elnöke köteles a tagok számára biztosítani, hogy az egyesület irataiba betekinthessenek és azokról saját költségükön másolatot készítsenek.

 

(5)       Az egyesület valamely szerve határozatának hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

 

(6) A pártoló tagok, tiszteletbeli tagok, tiszteletbeli elnök(ök) a közgyűlésen javaslattételi és tanácskozási joggal vesznek részt, nem rendelkeznek szavazati joggal és nem választhatók.

 

(7) Az egyesület rendes tagja választhat, és nagykorú tagja választható az egyesület tisztségeire.

 

8.§

 

(1) Az Egyesület tagjai kötelesek az alapszabályban, a szervezeti és működési szabályzatban és a testületi határozatokban foglaltakat betartani, illetve végrehajtani, az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását elősegíteni. Az alapképzésen, képzésen, továbbképzésen megjelenni, a tanult anyagot elsajátítani a legjobb tudása alapján, és erről vizsga keretében számot adni. Sikeres vizsga letétele után láthat el polgárőr szolgálatot. Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

 

(2) A tagok kötelesek az élet- és vagyonbiztonság megóvására, és kötelesek minden olyan cselekménytől tartózkodni, amely a saját, vagy mások életét vagyontárgyait veszélyezteti.

 

(3) A rendes tagok rendszeres tagdíjfizetésre kötelezettek, amelynek mértékét az Egyesület Közgyűlése állapítja meg.

 

(4) A rendes tag kötelezettségei:

a) Az egyesület által felvállalt feladatok megvalósítása érdekében aktív tevékenységet folytasson.

b) A polgárőr szervezetek saját és használatra kapott vagyontárgyait, gépkocsiját a tőle elvárható gondossággal óvja meg, azokat rendeltetésszerűen használja.

c) Az általa észlelt vagy tudomására jutott bűncselekményekről, vagy a közbiztonságra káros következményekkel fenyegető cselekményről, az abban eljárni illetékes hatóságot haladéktalanul értesítse.

d) Felkérésre segítséget nyújtson az eljáró hivatalos szervek munkájához.

e) A rendvédelmi vagy más szervekkel történő együttműködés során tudomására jutott állami vagy szolgálati titkot megőrizze.

f) Az egyesület Alapszabályát és a Szolgálati és Etikai Szabályzatot betartsa.

g) Az éves tagdíjat megfizesse.

h) Az egyesület alapszabályát és az egyesület szervei által hozott határozatokat megtartsa.

i) A tisztségre történő választása esetén a legjobb képességei szerint a feladatot ellássa.

 

(5) A pártoló tag jogai és kötelezettségei:

A pártoló tag köteles az általa vállalt támogatást nyújtani, az egyesület célkitűzéseit az általa vállalt formában támogatni.      

A pártoló tag jogosult részt venni az egyesület közgyűlésén és ott véleményt nyilvánítani, az egyesületi rendezvényeken részt venni. A közgyűlésen szavazati joggal nem rendelkezik, nem választhat és nem választható tisztségre.

 

(6) Az egyesület tiszteletbeli tagjának és tiszteletbeli elnökének kötelezettségei:

a) Köteles az egyesület fejlődését, céljainak elérését elősegíteni.

b) Köteles az egyesület Alapszabályát és az egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani.

c) Köteles az egyesületet népszerűsíteni, az egyesület és az állami szervek, az egyesület és a          lakosság együttműködését elősegíteni.

 

(7) Az egyesület tiszteletbeli tagjának és tiszteletbeli elnökének jogai:

a) Tanácskozási joggal részt vehet az egyesület közgyűlésén, jogosult hozzászólni, az egyesület céljai és feladatai körébe tartozó kérdések megvitatását kezdeményezni.

b) Javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az egyesület valamennyi szervének működésével kapcsolatosan.

c) Jogosult az egyesület rendezvényein részt venni, az egyesület által nyújtott szolgáltatásokat igénybe venni.

 

 

 

 

V.

 

Az Egyesület szervezete

 

A Közgyűlés

 

9.§

 

(1) Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a rendes tagok, pártoló és tiszteletbeli tagok, tiszteletbeli elnök(ök) összességéből áll. A rendes közgyűlést évente egy alkalommal kell összehívni. A közgyűlést az elnök jogosult összehívni oly módon, hogy a közgyűlés helyét, idejét és napirendjét legalább 8 nappal a közgyűlés előtt a tagokkal írásbeli meghívó formájában közölni kell. A közgyűlés nem nyilvános, azon a tagságon kívül csak az elnök által meghívott személyek vehetnek részt.

 

(2) A közgyűlést a tagok egyharmadának vagy a felügyelő bizottságnak az írásbeli kezdeményezésére, az ok és cél megjelölésével soron kívül (30 napon belül) össze kell hívni. A közgyűlés soron kívül az Elnökség döntése alapján is összehívható.

 

(3) Az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az ezen bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

(4) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – és közhasznúsági melléklet elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

k) a végelszámoló kijelölése;

l) az Egyesület vagyonát lényegesen érintő (500.000,- Ft feletti) jogügyletek jóváhagyása;

m) a tagdíj összegének megállapítása és az összegének módosítása;

n) tagfelvétel és tagkizárás másodfokon;

o) tiszteletbeli tag, tiszteletbeli elnök cím adományozása;

p) döntés mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály vagy jogszabály a hatáskörébe utal.

 

(5) A közgyűlést az elnök rendszerint az egyesület székhelyére hívja össze. Indokolt esetben, az elnökség egyetértésével a közgyűlés más alkalmas helyre is összehívható.

 

(6) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított három napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó elnöktől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnök jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó elnök nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

(7) A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlést harminc napon belül újra össze kell hívni, az így összehívott közgyűlés a megjelent rendes tagok számára való tekintet nélkül határozatképes, amiről az eredeti meghívóban a tagokat figyelmeztetni kell.

 

(8) A közgyűlést az elnök vezeti. Távolléte, akadályoztatása esetén az elnökség által kijelölt más tag jogosult a közgyűlés vezetésére.

 

(9) A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő, szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

(10) Szavazategyenlőség esetén újra kell szavaztatni a kérdést. Ismételt szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

 

(11) A közgyűlésen jelenlévő tagok egynegyedének indítványára titkos szavazást kell elrendelni.

 

(12) A közgyűlés meghozott határozatait közgyűlési jegyzőkönyvbe kell foglalni, és a jegyzőkönyvet az elnök, a titkár és két fő jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzottak lényegét, a szavazásra feltett javaslatokat és a közgyűlés által meghozott határozatokat. A közgyűlésen résztvevőkről jelenléti ívet kell készíteni, amely a jegyzőkönyv melléklete.

 

(13) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

(14) A közgyűlés által meghozott határozatokat az érintetteknek írásban, 15 napon belül kézbesíteni kell.

 

 

 

 

 

Az Elnökség

 

10.§

 

(1) Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az elnökség öt főből: elnökből, elnökhelyettesből, titkárból, gazdasági alelnökből és elnökségi tagból áll. Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői. Az elnökség tagjai újraválaszthatók. Az elnökség tagjait a közgyűlés nyílt szavazással, az egyesület nagykorú rendes tagjai közül választja 4 évi időtartamra. Az elnökség tagjai feladataikat díjazás nélkül látják el, de a feladataik ellátása során felmerülő költségeik megtérítésére igényt tarthatnak.

 

(2) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

 

(3) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

 

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

(5) A közgyűlés közötti időben az elnökség:  

a.)    irányítja az Egyesület tevékenységét,

b.)    dönt azokban az Egyesületet érintő kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe,

c.)    elkészíti az Egyesület munkájáról szóló beszámolót, közhasznúsági mellékletet és pénzügyi jelentést, valamint költségvetés-tervezetet, amit a közgyűlés elé terjeszt jóváhagyás végett,

d.)   a szükséghez képest üléseket tart az egyesület folyamatos munkájának irányítása céljából,

e.)    szervezi a közgyűlési határozatok végrehajtását, képzéseket és továbbképzéseket,

f.)     elfogadja az Egyesület közgyűlésének hatáskörébe nem tartozó szabályzatait, dönt a kiemelkedő helytállást tanúsítóknak elismeréséről az elnök javaslatára.

g.)    dönt mindazon kérdésekben, amelyet az alapszabály, a belső szabályzatok, illetve a közgyűlés a hatáskörébe utal.

h.)    a közgyűlési és elnökségi ülésekről készült jegyzőkönyvek alapján nyilvántartást vezet arról, hogy a közgyűlés, illetve az elnökség mely időpontban milyen döntéseket hozott, feltüntetve a döntés hatályát, tartalmát, valamint a döntést támogatók és a döntést ellenzők számarányát (elnökségi határozatok esetében - lehetőség szerint - a szavazati arány mellett a szavazókat név szerint is fel kell tüntetni), dönt a kiemelkedően helytálló tagok elismeréséről.

i.)      gondoskodik arról, hogy a közgyűlési és elnökségi döntések a tagok előtt ismertté váljanak, a határozatokat az érintettekkel írásban közli, biztosítja számukra az irat-betekintési jogot,

j.)      szolgálat-szervezésre megbíz polgárőrt, a megbízást szükség esetén visszavonja.

 

(6) Az elnökségi ülést az elnök hívja össze, az elnökségi ülés időpontját legalább 3 nappal megelőzően. Az írásos meghívóban az elnökségi tagokat tájékoztatni kell az ülés napirendjéről. A napirend összeállítása és a meghívó elküldése az elnök feladata. Az ülésen a meghívóban nem szereplő egyéb kérdések is felvehetők a napirendre, ha az ellen a tagok egyike sem tiltakozik. Az elnökségi ülést az elnök vezeti. Az ülés határozatképes, ha azon 3 fő elnökségi tag jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést el kell halasztani, és 10 napon belül újból össze kell hívni. Az elnökség a napirendjére kerülő kérdésekben nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz.

    

(7) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

(8) Az elnökségi ülések nem nyilvánosak, azokon az elnökség tagjain kívül csak a meghívott személyek, valamint a felügyelő bizottság elnöke vehetnek részt.

 

(9) Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az elnökségi ülésen elhangzottak lényegét és a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök és az elnökség tagjai írják alá.

 

(10) Az elnökség által hozott határozatokról külön nyilvántartást kell vezetni, amelyből pontosan megállapítható a hozott elnökségi határozat és a szavazás eredménye.

 

(11) Az elnökség által hozott határozatot az érintett egyesületi tagnak írásban kell megküldeni, és az egyesület tagjai számára lehetőséget kell biztosítani az elnökségi határozatok és jegyzőkönyvek megismerésére.

 

(12) Az elnökség évente egyszer tevékenységéről beszámol a közgyűlésnek.

 

(13) Az elnök

Az egyesület elnökét a közgyűlés választja 4 évi időtartamra. Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. Az elnök képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

 

(14) Az elnök feladatai:

a.) képviseli az Egyesületet,

b.) szervezi az Egyesület tevékenységét, koordinálja az elnökség munkáját,

c.) elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti az egyesület éves tevékenységéről és pénzügyi helyzetéről szóló beszámolókat, javaslatot tesz az elnökségnek elismerések odaítéléséről,

d.) összehívja és levezeti a közgyűlést és az elnökségi üléseket,

e.) utalványoz.

 

 

 

(15) Az elnök-helyettes

Az elnök-helyettest a közgyűlés 4 évi időtartamra választja, tisztségére újraválasztható. Az elnök-helyettes az elnök helyettesítését végzi akadályoztatás esetén, ellátja az egyesület törvényes képviseletét, képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

 

(16) Az elnök-helyettes feladatai:

a) Közvetlenül segíti az egyesület elnökének munkáját,

b) szervezi az egyesület külső kapcsolatait, és azokat ápolja, együttműködési kérdésekben előkészíti a döntéseket az elnök számára,

c) az alapszabályban és az egyesület elnöke által meghatározottak szerint helyettesíti az elnököt, ennek során az egyesület képviselőjeként jár el,

d) felügyeli az egyesület sajtóval való kapcsolatait.

 

(17) A titkár

A titkárt a közgyűlés választja 4 évi időtartamra, tisztségére újraválasztható.

 

(18) A titkár feladatai:

a) adminisztratív feladatok végzése (kezeli az iratokat, beadványokat, vezeti a tagnyilvántartást, végrehajtja az elnök ez irányú utasításait),

b) az elnök eseti meghatalmazása alapján képviseli az egyesületet,

c) gondoskodik az Egyesület működése során keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást ad. A betekintés iránti igényt az elnök, vagy titkár részére kell megküldeni, a titkár köteles bármely, jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul teljesíteni.

Egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel külön megállapodik annak időpontjáról. A titkár az iratbetekintésről nyilvántartást vezet, amelyben szerepel az iratbetekintést kérő neve, a kérelem időpontja, az iratbetekintés célja, valamint a teljesítés ideje.

 

(19) A gazdasági alelnök feladatai:

a)  Irányítja az egyesület gazdálkodását, előkészíti évente a költségvetés  tervezetét, azt bemutatja az egyesület elnökének, gazdálkodási ügyekben  tájékoztatja az egyesület elnökségét.

b) Külső gazdálkodási ellenőrzés (NAV, Állami Számvevőszék, Ügyészség) számára a kért gazdálkodási okmányokat előkészíti és bemutatja.

c) Rendszeresen ellenőrzi a pénzkezelőt, a felügyelő bizottság rendelkezésére áll.

 

(20) Az elnökségi tag feladatai:

a.) segíti az elnököt az Egyesület tevékenységének koordinálásában és a közgyűlési, illetve elnökségi határozatok végrehajtásában,

b.) jelzi az elnöknek illetve a titkárnak, ha az egyesületi tevékenység során törvénysértést vagy alapszabállyal ütköző működést észlel.

 

(21) Az elnökségi tagság megszűnik:

- a megbízás időtartamának lejártával;

- visszahívással;

- lemondással;

- a vezető tisztségviselő halálával;

- a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

- a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

(22) A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatja.

 

(23) A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, a közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

(24) Szolgálat-szervező polgárőr feladatai:

     a) az egyesület tagjaival és a rendészeti szervek munkatársaival egyeztetve szervezi a településen az igényeknek megfelelően a szolgálatot, esetleges biztosítási feladatot,

     b) gondoskodik a szolgálat ellátásához szükséges feltételek meglétéről,

     c) a szolgálati gépjármű igénybe vételéről minden esetben egyeztet az egyesület elnökével, távollétében az elnök-helyettesével.

 

Felügyelő bizottság

 

11.§

 

(1) Az Egyesület szabályszerű működésének és a vagyonával való gazdálkodásának ellenőrzésére a közgyűlés háromtagú felügyelő bizottságot választ. A felügyelő bizottság elnökét és tagjait a közgyűlés 4 évre választja meg, tisztségükre újraválaszthatók.

 

(2) A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.

 

(3) A felügyelő bizottság tagjai a felügyelő bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelő bizottság tagjai az elnökségtől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

 

(4) A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület elnökségéhez intézi.

 

(5) A felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökségi üléseken, meghívása kötelező. Indítványára az Elnökség köteles a megjelölt területen vizsgálatot indítani, a vizsgálatot megtagadó elnökségi döntés ellen az egyesület törvényességi felügyeletét ellátó ügyészséghez fordulhat.

 

(6) A felügyelő bizottság feladata:

a) Az egyesület pénz- és vagyonkezelésének ellenőrzése.

b) Az egyesület gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése.

c) A tagdíj és más kötelező befizetések figyelemmel kísérése.

d) A gazdálkodás szabályszerűségének, az előirányzott bevételek és kiadások egyenlegének évenkénti vizsgálata.

e) A bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése.

f) Az éves beszámoló szakmai felülvizsgálata.

 

(7) A felügyelő bizottság köteles a közgyűlés elé kerülő, pénzügyi kihatással járó előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlés ülésén ismertetni. A felügyelő bizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

 

(8) A felügyelő bizottság munkatervét maga határozza meg.

 

(9) A felügyelő bizottság köteles évenként legalább egyszer ülést tartani. A felügyelő bizottság ülését a felügyelő bizottság elnöke hívja össze írásban: az ülés előtt legalább 3 nappal köteles az ülés időpontjáról, helyéről és napirendjéről a felügyelő bizottság tagjait értesíteni. A felügyelő bizottság ülése határozatképes, ha azon mindhárom tagja jelen van. A felügyelő bizottság határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. A felügyelő bizottság ülésére az általa hozott határozatok közlésére és nyilvántartására az elnökség működésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

 

(10) A Felügyelő Bizottság a végzett munkájáról, a közgyűlésnek évente legalább egy alkalommal köteles beszámolni.

 

A munkabizottság

 

12.§

 

A Közgyűlés vagy az Elnökség egyes célfeladatok (pl. az idegenforgalmi idény bűnmegelőzési tevékenységének koordinálása, egyesület tagjainak képzése) vagy polgárőr programok (pl. Polgárőr Nap) előkészítése, lebonyolítása, megoldása érdekében, határozattal, ideiglenesen munkabizottságot hozhat létre.

 

VI.

 

Az Egyesület vagyona, gazdálkodása

 

13.§

 

(1) Az egyesület mint önálló jogi személy, a civil szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és a közgyűlés által elfogadott éves költségvetés alapján gazdálkodik.

 

(2) Az Egyesület bevételi forrásai:

a.)    tagdíjak,

b.)    pártoló és tiszteletbeli tagok anyagi támogatásai,

c.)    rendezvények bevétele,

d.)    adományok, támogatások, egyéb bevételek, ingó és ingatlan vagyontárgyak hasznosításából származó bevételek,

e.)    gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételek.

 

(3) A tagdíj mértékét a közgyűlés határozza meg, beszedéséről az Elnökség köteles gondoskodni. Minden tag a tagsági díjat (1.200- Ft.) évente egy összegben – az adott év december hó végéig – fizeti be az egyesület számlájára vagy pénztárába. Az elnökség a tagdíj-fizetési kötelezettség alól egyedi döntéssel a tag által végzett egyesületi munka jellegére, mennyiségére, illetőleg a tag szociális helyzetére tekintettel felmentést adhat.

 

(4) Az Egyesület vagyona az egyesület céljait és működését szolgálja. Az Egyesület bevételeivel önállóan gazdálkodik, pénzügyi és anyagi tevékenységéért, valamint kötelezettségeiért vagyona mértékéig felel, azokért a tagok magánvagyonukkal nem tartoznak felelősséggel.

 

(5) Az Egyesület vagyonát a közgyűlés által elfogadott éves költségvetés alapján az Elnökség kezeli. Vagyoni jellegű kötelezettségvállalási jog az elnököt illeti meg.

 

(6) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

 

(7) Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

 

VII.

 

Az Egyesület képviselete, a bankszámla feletti rendelkezési jog

 

14.§

 

(1) Az Egyesületet a hatóságok előtt és harmadik személyekkel szemben az elnök és – az Alapszabályban meghatározottak szerint – az elnök-helyettes önállóan képviseli. Az elnök a képviselet ellátására az elnökség tagjának vagy az Egyesület rendes tagjának meghatalmazást adhat.

 

(2)  A bankszámla feletti rendelkezést az Elnök egyedül gyakorolja. A bankszámla feletti együttes rendelkezésre az Elnök meghatalmazást adhat az elnök-helyettes és a gazdasági alelnök számára.

 

VIII.

 

Az Egyesület megszűnése

 

15.§

 

(1) Az Egyesület megszűnik, ha:

a.)   a közgyűlés határoz a jogutód nélküli megszűnéséről,

b.)   más egyesülettel egyesül,

c.)    a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését,

d.)   a bíróság feloszlatja,

e.)    megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

f.)     az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

(2) Az Egyesület megszűnése esetén vagyonára a 2011. évi CLXXV tv. előírásai az irányadók.

 

 

 

 

 

IX.

 

Egyéb rendelkezések

 

16.§

 

(1) Beszámolási szabályok. Az egyesület működéséről vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év lezárását követően az üzleti év utolsó napjával a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. A mérleg utolsó napja december31.

(2) Az Egyesület beszámolójára és a beszámoló közhasznúsági mellékletére az Ectv-ben, a számvitelről szóló törvényben, valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Kormányrendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az egyesület mint közhasznú szervezet könyvvezetését a kettő könyvvitel rendszerében végzi, beszámolójának tartalmazni kell a mérleget, az eredménykimutatást, a kiegészítő mellékletet, mivel köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni. A közhasznúsági mellékletnek tartalmazni kell a szervezet által végzett közhasznú tevékenységet, ennek célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges 2011. évi CLXXV. törvény 32. §-ában meghatározott adatokat. Tartalmazni kell a vagyonfelhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások  kimutatását, a vezető tisztségviselőknek nyújtott juttatások összegét személyenként.

 

(4) Az egyesület köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

 

(5) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik (amennyiben erre igény merül fel) az Egyesület pénzügyeinek és a számvitel ellenőrzésére könyvvizsgáló megbízása. A könyvvizsgáló megbízatása legalább egy éves időtartamra szól. A könyvvizsgáló javadalmazásának mértékét a Közgyűlés állapítja meg.

 

(6) Az alapszabály által másként nem szabályozott kérdésekben a Ptv., a Ptk., az Ectv. és a 2011. évi CLXXXI. törvény rendelkezései az irányadóak. A részletes működést az egyesület Szervezeti és Működési Szabályzatában kell szabályozni.

 

(7) Az elnökség az egyesületi tagokról tagi nyilvántartást vezet, gondoskodik a nyilvántartásba vett tagok személyi adatainak védelméről, a tagi nyilvántartás nem nyilvános.

 

(8) Az elnökség a nyilvántartásba vett egyesületi tagok részére az Országos Polgárőr Szövetség által biztosított polgárőr és ifjú polgárőr igazolványt ad ki, a polgárőr és ifjú polgárőr szolgálat ellátásához formaruhát biztosít, és biztosítja, hogy az Országos Polgárőr Szövetség által kiadott Szolgálati és Etikai Szabályzatot a polgárőrség tagjai megismerjék és betartsák.

 

(9) Jelen alapszabály elválaszthatatlan mellékletét képezi a tagok által tett polgárőr fogadalom (eskü).

 

(10) Ezen alapszabály az egyesület közgyűlése 2015. június 6. napján megtartott ülésén, 2015. június 21. napjával történő hatályba lépéssel fogadta el, egyidejűleg az eddig hatályos alapszabályt a közgyűlés hatályon kívül helyezi.

 

 

Domaszék, 2015. június 06.

 

 

 

Pap Istvánné

elnök

 

 

 

 

 

MELLÉKLET

a Domaszéki Polgárőr Egyesület Alapszabályához

 

 

Polgárőr fogadalom / eskü

 

 

Én, ............................... polgárőr / ifjú polgárőr fogadom, hogy a Polgárőrséghez önként csatlakozom.

 

Szabadidőmben, ellenszolgáltatás nélkül bűnmegelőzési szolgálatot teljesítek, településemen közreműködöm a közbiztonság megőrzésében, embertársaimat segítem, részt veszek a bűncselekmények és a közlekedési balesetek megelőzésében, a katasztrófák és a vészhelyzetek elhárításában, élen járok a természet és a környezetünk védelmében.

 

A Polgárőrség eszmeiségéhez, küldetéséhez hű leszek, példamutató életet élek, a hatályos jogszabályokat betartom.

 

Az önként vállalt polgárőri / ifjú polgárőri szolgálatot becsülettel, legjobb tudásom szerint látom el hazám, Magyarország javára.

 

Isten engem úgy segéljen!* 

 

 

 

*(A polgárőr, ifjú polgárőr lelkiismereti meggyőződése szerint mondhatja ki: „Isten engem úgy segéljen!” )

 

Oldal: Alapszabály
Domaszéki Polgárőr Egyesület - © 2008 - 2024 - domapolgaror.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat